Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Gábor Jenő keresett alkotó
    Gábor Jenő
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Gyémánt László Tanulmányok

  1. Gyémánt László - Amerigo Tot a szobrász: "Úgy sodort az élet, mint követ"
    1. Gyémánt László jóbarátját tisztelte a neves szobrászművészben, akit Amerigo Tot-ként ismert meg a világ. Itthon is jelentős művei láthatók (pl: A Nap apoteózisa, Csurgói Madonna).

      A csurgói Tóth Imre ugyanis, nem lett próféta saját hazájában, hanem mint olasz szobrász lett világhírű. Magyarországról a főiskolát követően a németországi Bauhaus-ba került, ahonnan a fasizmus elől Rómába költözik. Szerb Antal: Utas és holdvilág című könyvében állít emléket Amerigo Tot-nak, amikor úgy említi, mint a művészt, aki bevonult Rómába a győztesek útján. Amerigo Tot sikere a Stazione Termini (Vasútállomás) homlokzati reliefjének megbízásával indul, amit számtalan szobrászati megbízás követ. Gyémánt Lászlóval 1964-ben ismerkednek meg, amikortól barátságuk a művész haláláig tartott. Barátságuk, olyan mély alapokkal bírt, hogy Amerigo Tot halálát követően Gyémánt László már nem hajlandó Rómába utazni.

      Amerigo Tot ars poetica-ját a festmény keretére, ekként írta fel a festő jóbarát: "Úgy sodort az élet, mint követ".

      Gyémánt László, a jóbarát értelmezésében a sorok mélyértelműbbek, mint azt a felszín sugalja. Arra a sokrétű személyiségre utal, aki miközben megőrizte csurgói tájszólását, azonkívül három nyelvet beszélt és a világpolgár intelektusát hordozta. Ő volt az a rusztikus figura, aki az 1940-es években az angoloknak vállalt hírszerezést magyarországon úgy, hogy ejtőernyősként dobták le. AmerigoTot volt, aki 1974-ben Francis Ford Coppola Keresztapa című filmjében kapott szerepet. Ugyanakkor ő volt az, akit sportos ruházkodása (farmer) ellenére, köztiszteletben álló személyiségként kezeltek, második hazájában Olaszországban.

      A portré 1985-ben, Amerigo Tot halálát követően született és Gyémánt László barátja személyét, olyan jelentősnek érezte, hogy ezen a festményen kívül még egy portrét szerepeltetett a retprospektív Műcsarnok-i kiállításon 1985-ben.

      Amerigo Tot-ról D. Fehér Zsuzsa művészettörténész készített portréfilmet.
      Kovácsdr.

       

  2. Gyémánt László - Jazz (Stan Getz improvizál)
    1. Gyémánt László kiállított festménye az első azon képek sorában, amelyek 1967-től az úgynevezett "Jazz" alkotói korszakát megindították. Frank János szavaival élve: "Ez a festmény a magyar pop-art kezdete". Ugyanebben az évben született Blues az éjszakában című festménye, amely a Magyar Nemzeti Galériában látható.

      A festmény első megjelenése, az 1967-es Mednyánszky teremben tartott kiállításával egyidejű. Gyémánt László Jazz (Stan Getz) festészeti felfogásával a progressziót jelentette. A cool Jazz illetve bossanova stílus kitűnő szaxofonistája Stan Getz illetve improvizatív Jazz zenéje adja a festmény konkrét témáját.

      A kiállításon a háttérben Jazz zene szólt, így nem véletlen, hogy a hazai Jazz kiválóságai Vukán György, Gonda János is ott kötött barátságot Gyémánt Lászlóval. Tulajdonképpen ezzel a festménnyel Gyémánt László elkötelezte magát a Jazz téma pop-art stílusú feldolgozása mellett. A festményén egyidejűleg kifejezésre juttatja, a Jazzben lévő improvizációt és az elkötelezett szakmai felkészültséget. A Mednyánszky terembeli kiállítását követően, a stigmájává vált a kiállítások hátteréül szolgáló Jazz zene, miközben az ezzel kapcsolatos birálatokra Gyémánt László jellemzően így válaszolt: " Aki ezt a zenét nem szereti, nyilván a képeimet sem szereti."

      Legyen szó festményről, rajzról, fotóról Gyémánt olyan, mint a zene, a számára oly fontos Blues. Ahogy Ő vall erről "A Blues lüktető vágy - öröm és bánat közt ingázó hangulat - a lélek rezdüléseinek vetülete - lázadó indulat - sűrített életérzés - hangok és színek ritmusvariációi: szívdobogás"

      Gyémánt László, aki festés közben is Jazz-t hallgat, ettől kezdve programmszerűen vállalja a jazz tematikát festészetében, amely működése 1971-ben a Londonban tartott Jazz Performance formájában úgy valósult meg, hogy a koncerttel egyidejűleg alkotott.

      Az aukciónált festményt - Gyémánt László emlékezete szerint - Ernyei Béla vásárolta meg, akivel a Jazz számok gramofonra történő átmásolása révén került tartós barátságba.
      Kovácsdr

       

  3. Gyémánt László - Keresztelő
    1. "Mr. Dob" lányának keresztelőjére készítette Gyémánt László 1967-ben a festményt.
      A festmény eredetiségét és megfestésének körülményeit a művész igazolta.
      Az elhunyt "Mr. Dob" Kovács Gyula (1929-1992) korának legkiemelkedőbb, legvirtuózabb magyar dzsessz-dobosa volt. A hazai dzsesszélet összes legendás alakjával játszott együtt, részt vett külföldi fesztiválokon, tanítványai között volt több mai élvonalbeli zenész is. Közismert Gyémánt László Jazz iránti rajongása, ezért is állt szoros barátságban a Dob művésszel.